A történet két asszonyt és rajtuk keresztül, két családot állít a középpontba. Rose és Helen sógornők és egyben a legjobb barátnők. 1947 decemberében egyszerre adnak életet egy szörnyű hóvihar kellős közepén gyermekeiknek. Rose családját a házastársak közti feszültség hatja át, melyet a nő áldozatos meghunyászkodással próbálna áthidalni, míg Helen esetében a négygyermekes anya a kimerültséggel próbál valahogy megküzdeni és a felszín felett tartani családját. A két feleség mellett megismerhetjük a férjeket, a két testvért, Mortot és Abe-et, illetve Rose lányát, Judithot és végül Nataliet, Helen lányát. A történet így az egyes szereplők szemszögének váltakozása miatt mindig tud valami újat mutatni, az olvasó újra és újra más irányból látja az egyre-másra kibontakozó családi drámát és annak díszleteit.

Lynda Cohen Loigman regényeit a lélektanilag pontos és hiteles karakterfestés, illetve a környezet, a társadalom és a korszak megkapó ábrázolása emeli az átlagos feel-good regények fölé. A klasszikus drámai mélységet is megtaláljuk könyvében, máskor viszont a történet könnyed elbeszélése repíti magával az olvasókat.